Magyarul talán picit viccesen hangzik a kifejezés, a dolog nem arra utal természetesen, hogy a híreket lassan kell olvasnunk… de akkor mi az a „lassú” hírfogyasztás és újságírás? Miért jobb így tájékozódni, mint folyamatosan a breaking news (és egyéb „fontosnak” gondolt) híreket olvasgatni, ezzel sok időt eltöltve naponta? Mielőtt erről bővebben írnék, szeretnék neked felvázolni a tipikus hírfogyasztási szokásainkat, nem is olyan régről. Emlékszel még, hogy mondjuk 20-25 évvel ezelőtt az emberek többsége hogyan tájékozódott a nagyvilág dolgairól? Nem is volt az olyan régen sokunknak, és mégis azóta teljesen megváltoztak a hírfogyasztási szokásaink

Hogyan tájékozódtunk a hírekről régebben?

Nem szeretnék ebben a bejegyzésben nagyívű történelmi áttekintést írni az emberiség hírfogyasztásáról. Azt azonban mindenképp érdemes leszögezni, hogy Európában a XVI. századtól kezdve terjedt el a papír alapú újság, és volt az első számú hírforrás a különböző audiovizuális megoldások (telefonos hírmondó, rádió, tv) megjelenéséig. Többségünknek a 2000-es évektől az internet, a 2010-es évektől az okostelefonok használata alakította át gyökeresen a hírfogyasztási szokásainkat. Azonban ma élő emberek közül a legtöbben az életük nagyobb részét úgy élték le, hogy az alábbi módokon, (vagyok ezek kombinálásával) tájékozódtak a világ dolgairól a nem is oly távoli múltban:

1. 1. Reggeli napilap átolvasása

1. 1. Heti/havi magazinok olvasása, ahol bizonyos hírek, történések mélyebben, és összefüggéseikben elemzésre kerültek

1. 1. Rádióban/tv-ben a hírek meghallgatása/megtekintése (pl.: Esti híradó a tv-ben, reggeli hírek az autóban)

Ha esetleg valamilyen rendkívüli dolog történt Magyarországon vagy a világban, akkor a tv csatornák megszakították adásaikat, és beszámoltak a hírről. Mivel a csatornáknak kötött adásmenetük volt és van, ezt csak abban az esetben tették és teszik, ha valamilyen tényleg rendkívüli dolog történt.

Nem szeretnék értékítéletet mondani arról, hogy amikor ezek az eszközök álltak csak rendelkezésünkre, akkor jobban vagy rosszabbul tudtunk tájékozódni a világ dolgairól. Digitális minimalistánként viszont fel kell azt ismernünk, hogy 20-30 évvel ezelőtt meghatározott és tudatos menete volt annak, hogyan jutottak el hozzánk a hírek. Bekapcsoltuk a tv-t a fél hetes hírek kezdetekor, illetve reggel a kávé mellett kinyitottuk a napilapot. Manapság a digitális világban a hírek is ömlenek ránk, hiszen:

Minden közösségi felületen minden BREAKING NEWS, illetve minden fontosnak tűnik. KATTINTS KATTINTS KATTINTS! Ezt próbálja minden hírportál elérni!

A „clickbait” („kattintáscsali”) cikkekről még nem is beszéltünk. Ezeknek direkt olyan címeket adnak, hogy a lényeg (illetve sokszor nincs is lényeg, totál félrevezető az egész) akkor derüljön ki, miután már kattintottál. Kattintás -> figyelem -> pénz valakinek.

 

De mi az a „lassú” hírfogyasztás/újságírás  tulajdonképpen, és miért jó ez nekem?

A slow Journalism gyakorlatilag egy mozgalom, amely mind az újságírókat, mind a hírfogyasztókat arra próbálja ösztönözni, hogy a híreket összefüggéseiben lássák, és az információkat több helyről szerezzék be. A „lassú” újságíró nem a breaking news hírek megírására törekszik. Egy „lassú” újságírónak az a hitvallása, hogy a tudás hatalom, és ez győzedelmeskedik a gyorsaság/gyors hírfogyasztás felett. Az az újságíró, aki egy hosszabb cikben ír egy történésről, és az abban szereplő információkat több forrásból ellenőrizte, az tesz eleget a „lassú”/klasszikus újságírásnak.
Ugyanez vonatkozik a „lassú” hírfogyasztóra. Aki eszerint olvas híreket, szereti az álláspontját több hírforrás alapján kialakítani. Egy (rendkívüli) hír hallatán nem kezd találgatásokba, hanem megpróbál (az idő múlásával) erről az eseményről több, hiteles forrásból tájékozódni.

De lássunk egy egyszerű példát, mikor is jön jól a lassú hírfogyasztás!

Képzeletbeli példa 1998-ból:

Tegyük fel, hogy egy kedd este tűz üt ki egy budapesti bevásárlóközpontban, 19 óra magasságában. Este éppen egy sorozatot nézel a tv-ben. Mivel a hír nem akkora horderejű, így nem szakítja meg a tv az adását, csak a késő esti hírekben számolnak be róla, amikorra már a tüzet megfékezték. Aznap korán lefekszel, mert másnap hajnalban kell kelned munka miatt. Így nem szerzel valós időben tudomást sem a tűzről, sem annak megfékezéséről.

Reggel kinyitod a napilapot, és megtudod, hogy tűz ütött ki este egy budapesti bevásárló központban. A tüzet 2 órán belül megfékezték, senki sem sérült meg, a tüzet elektromos zárlat okozta. Pár nap múlva megjelenik egy elemző cikk a kedvenc heti magazinodban, ahol részletesen leírják, hogy pontosan mi okozta a tüzet, ábrákkal és elemzésekkel.

Képzeletbeli példa 2024-ből:

Tegyük fel, hogy egy kedd este tűz üt ki egy budapesti bevásárlóközpontban, 19 magasságában. Azonnal mindegyik hírportál küldi az értesítést a telefonunkra. Lángol az XY bevásárlóközpont, Z épülete. Valószínűleg tartózkodnak az épületben vásárlók, elképzelhető, hogy bent ragadtak emberek az épületben, és a gyújtogatás sem zárható ki.

Kattintasz a következő és következő hírportálra, mindenhol a „frissítjük cikkünket” feltehetőleg/szemtanúk szerint/állítólag/valószínűleg szavak. A barátaid is küldik neked a cikkeket a közösségi oldalakon. Eltelt 10-20-30-60 perc… és te csak ezzel foglalkozol, hogy találgatsz a nappalidból, mi is történhetett. Próbálsz korán lefeküdni, mert másnap hajnalban kell kelned munka miatt, de nem tudsz elaludni. Este rosszul alszol, mert az agyad alvás közben ezzel a hírrel foglalkozik.

Másnap felébredsz, nyúlsz is a telefonod után, hogy mi is történt az éjszaka folyamán a tűzzel. Reggelre kiderült, hogy a tüzet 2 órán belül megfékezték, senki sem sérült meg, a tüzet elektromos zárlat okozta. Pár nap múlva megjelenik egy elemző cikk az egyik internetes portálon, ahol részletesen leírják, hogy pontosan mi okozta a tüzet, ábrákkal és elemzésekkel.

Remélem, hogy sikerült szemléltetnem a példámmal azt, hogy a lassú újságírás/hírfogyasztás (amely 1998-ban még adott volt) miért is jobb egy digitális minimalistának, és miért lehet káros a folyamatosan breaking news hírekkel károsítani a mentális egészségedet.

 

Tanácsaim, hogy digitális minimalistaként, hogyan foglalkozz a napi hírekkel, és válj te is lassú hírfogyasztóvá:

• • Ne keresd szándékosan a breaking news híreket. Ha valami rendkívüli dolog történik, hidd el, el fog jutni hozzád!

• • Kapcsold ki a telefonodon a hírportálok „rendkívüli hírek” értesítéseit

• • Naponta meghatározott időpontokban olvass híreket, 10-20 percet erre szánva naponta

• • A téged érdeklő hírek hitelességét legalább 2 forrásból ellenőrizd!

• • Ha egy téma igazán érdekel, a hír történése után pár nappal olvass el legalább egy elemző cikket a dologról, hogy teljes összefüggésében megértsd az adott történést

• • Keresd az olyan újságírókat/sajtótermékeket, akik hosszabb, minőségi cikkeket írnak a világ történéseiről

Remélem a bejegyzés elolvasása után sikerült megértened a „lassú” újságírás és hírfogyasztás lényegét. Nem azt mondom ebben az esetben sem, hogy révedjünk a múltba, „régen minden jobb volt” felkiáltással. Egyáltalán nem erről van szó ez esetben sem. A lényeg a hírfogyasztásnál is a tudatosság, illetve azt próbáltam szemléltetni, hogy amíg „offline” módon élt az emberiség, akkor is tudott tájékozódni a világ dolgairól. 1998-ban lehet nem tudott ez ember azonnal mindenről, de a lényeges, életét befolyásoló hírek eljutottak hozzá általában maximum fél napon belül. Hidd el, amennyiben a fentebb írt pontokat követed, te sem fogsz lemaradni a világ dolgiról. Ha valami eget rengető dolog történik, meg fogod tudni, ezt garantálom. Viszont a fenti tanácsokat követve meglesz a „hatalmad” a hírek felett, nem fogsz bennük többé elveszni, és felesleges breaking news hírekkel a mentális egészségedet károsítani.