Hogyan legyünk tájékozottak a világ eseményeiről anélkül, hogy közben mentálisan beleroppannánk a hírek súlyába? Ez a kérdés egyre több beszélgetésben, interjúban és online fórumon bukkan fel – sőt, szakemberek is egyre gyakrabban hívják fel rá a figyelmet. A legtöbben nem szeretnének tudatlanok maradni, de a hírek mennyisége, szenzációhajhász stílusuk megterhelővé váltak mentálisan.
A világ valóban gyors és ijesztő változásokon megy keresztül: a II. világháború utáni nemzetközi szövetségi rendszerek megbomlóban vannak, új hatalmi tengelyek alakulnak ki, miközben a klímaválság, háborúk és gazdasági feszültségek szinte naponta uralják a címlapokat. Nem csoda, ha sokan érzik úgy: túl sok minden történik egyszerre, és a (folyamatos) tájékozódás már „többet árt, mint használ” főleg mentálisan.

Ebben a bejegyzésben erről szeretnék kicsit részletesebben írni, gyakorlati tanácsokat is adva a végén.

 

A hírek folyamatos követése közben könnyen kialakul a „doomscrolling” jelenség: a felhasználók egyre többet és többet olvasnak a világ negatív eseményeiről, miközben szoronganak, mégsem tudnak leállni. Pörgetik és pörgetik a következő hírt, rövid videót az adott témában. A Pew Research Center 2023-as kutatása szerint a tizenévesek több mint fele úgy érzi, nem tudna lemondani a közösségi médiáról, miközben 31%-uk kirekesztve érzi magát, ha nem követi az ott megjelenő híreket.  A The Conversation portál 2024-es cikke szerint az állandó híráradat nemcsak stresszt okoz, hanem megnehezíti az információk kritikus feldolgozását is. A gyakori hírfrissítés rövidtávú memóriát terhelő ingereket ad, miközben elmarad a mélyebb megértés és hosszabb távú összefüggések átlátása. A szerzők szerint a hírplatformok „vészjelzőként” működnek az agy számára – mivel állandó veszélyt sugallnak, folyamatos készenléti állapotot eredményeznek, amely állapot nyilvánvalóan nem természetes állapot mentálisan, rövid és hosszútávon és káros lehet.

A The Everygirl egyik pszichoterapeutával készült cikke is megerősíti: a hírfüggőség nemcsak a mentális, hanem a fizikai jóllétet is veszélyezteti. Fáradtság, alvászavar, fejfájás, ingerlékenység – mind gyakori tünetei a túlzott tájékozódási kényszernek. A cikk gyakorlati tanácsokat is ad arra, hogyan lehet visszanyerni az irányítást az információáradat felett – például rendszeres „hírmentes” időszakok beiktatásával.
Egy másik kutatás a CHOC (Children’s Health of Orange County) portálján megjelent cikkben arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek és kamaszok idegrendszere érzékenyebben reagál a híráradatra. A túl sok információ, különösen ha az negatív vagy félelmet keltő, nemcsak hangulati zavarokat okoz, hanem hosszú távon hozzájárulhat a szorongásos és depressziós zavarok kialakulásához is.

Végül, a National Library of Medicine egyik 2023-es tanulmánya arra világít rá, hogy azok az emberek, akik gyakran fogyasztanak híreket, és ezeket érzelmileg megterhelőnek érzik, nagyobb eséllyel tapasztalnak mentális fáradtságot és csökkenő önbizalmat a saját tájékozottságukat illetően. A kutatás szerint a túl sok információ hosszú távon „információs kimerültséghez” vezethet: ilyenkor az ember elveszíti az energiáját és a motivációját arra, hogy továbbra is nyomon kövesse az eseményeket. Ez könnyen átcsaphat információs közönybe vagy cinizmusba is – amikor már nem hisszük el, hogy bármi jelentősége van annak, amit olvasunk.
(Sajnos magyar nyelvű szakirodalom a témában kevésbé van még a témában, így angol nyelvű tanulmányok és cikkek segítségével végeztem kutatásomat.)

 

A jó hír: nem kell választanunk a tájékozottság és a lelki egyensúly között. Tudatos módszerekkel a kettő együtt is lehetséges.

 

Mit tehetsz, ha szeretnél tájékozott lenni, de szeretnél túlzottan szorongani a negatív hírektől?

 

1. Állíts be határokat
Ne kövesd a híreket egész nap. Elég lehet napi egyszer, egy kijelölt időszakban (pl. reggel vagy ebéd után) átnézni a fontosabb történéseket. Így nem vonja el a figyelmed, és nem szakad rád állandóan a világ terhe. Állítsd le a telefonodon a hírportálok „breaking news” és egyéb értesítéseit. Tarts olyan időszakokat/napokat (például pihenőnapodon, szabadságod alatt) amikor egyáltalán nem olvasol híreket. Ehhez szükség lehet arra, hogy a közösségi oldalaidon kiköveted a hírportálokat.

2. Válassz megbízható, elemző forrásokat, került a közösségi médiás hírfogyasztást
A gyorshírek helyett olvass heti összefoglalókat, hosszabb elemzéseket. Ezek kontextust adnak a híreknek, nem csak szenzációt keresik. Kerüld a clickbait/kattintáscsali címeket. Próbálj meg nem a közösségi média felületekről tájékozódni, ahol tevékenységed minden mozzanata monitorozva van. Így könnyen kerülhetsz „vélemény buborékba”, hogy a beállítódásodnak megfelelő bejegyzéseket fog dobálni neked az algoritmus. Próbálj meg több forrásból, objektíven tájékozódni! Erről korábban a Mi az a lassú hírfogyasztás? című bejegyzésemben írtam.

3. Válaszd ki, mi érdekel igazán
Nem kell minden hírről tudnod. Pont. Ha téged például a klímahelyzet vagy a társadalmi igazságosság érdekel, fókuszálj ezekre. Így mélyebb tudásod lesz a neked érdeles témákban anélkül, hogy szétaprózódna a figyelmed.

4. Figyelj a tested jelzéseire
Ha hírolvasás közben szorongani kezdesz, elfáradsz, vagy azt érzed, hogy „ez már sok”, tarts szünetet. Menj sétálni, mozgasd át magad, vagy hallgass zenét. Ezek segítenek visszatérni a jelenbe.

5. Keresd az egyensúlyt és a cselekvési lehetőségeket
Ha tehetetlennek érzed magad, keress konkrét lépéseket, ahol te is hatással lehetsz a dolgokra (pl. adományozás, önkéntesség, tájékozódás egy témában). Ez erősíti a kontrollérzetet és csökkenti a szorongást.

+1. Válaszd külön a híreket a közösségi médiás felületeidtől
Az egyes pontban említett tanácsot mindenképpen javaslom, amelyet én már gyakorlatban alkalmazok. Ha híreket akarok olvasni, akkor megveszek egy újságot, vagy felmegyek egy hírportálra. Ha az érdekel, mi történt a barátaimmal (facebook, instagram) ott nem szeretnék híreket olvasni, politikusok gondolataival foglalkozni. Ezeket úgyis megírják a hírportálok, ha fontos.
Tehát javaslatom: válaszd külön a hírfogyasztást a közösségi tevékenységedtől! A Digitális Minimalizmus erről is szól, hogy rend legyen a digitális életünkben, ne mosódjanak el a határok.

 

Tájékozottnak lenni fontos – segít eligazodni a világban és felelős döntéseket hozni. De nem mindenáron. A lelki egészséged legalább olyan értékes, mint az informáltságod. Ha a folyamatos hírfogyasztás szorongást vagy kimerültséget okoz, jogod van határokat húzni. Ez nem okoz tájékozatlanságot, hanem egy érett döntés arról, mire fordítod az energiád. A tudatosság néha azt jelenti: felismered, mikor kell letenni a telefont, és abbahagyni a hírolvasást.